Oldalak

2022. 10. 13.

Who run the world? - Stúdió K - Heilbronni Katica

Who run the world?


Kleist Heilbronni Katica című előadásával vendégszerepelt a Stúdió K Színház társulata Szegeden Hegymegi Máté rendezésében. Az előadás a nyári Thealter fesztiválon sajnos elmaradt, ezt pótolták most a szervezők. Nagy várakozás előzte meg a darabot már nyáron is, most a Régi Zsinagóga kertjéből a Hajnóczy utcára lógott ki a sor vége.

Fotó: Révész Róbert

Hogy az érdeklődés a társulat, a rendező vagy Kleist érdeme, nem tudnám megmondani; az mindenesetre leszögezhető, hogy a szegedi közönség nyilvánvalóan olvas kritikát és értő módon válogat, mikor színházjegyet vált. A 2022. évi Színikritikusok díjának több jelöltje volt alkotója jelen produkciónak, a Legjobb női főszereplő kategória jelöltje, Pallagi Melitta és a rendező, Hegymegi Máté is potenciális várományosa a Legjobb független előadás kategóriájának. (A jelölt alkotás a Kovács D. Dániell-lel közösen jegyzett Demerung amelyről itt írtunk bővebben.)


Kleist drámája monumentális, 5 felvonásos, rengeteg helyszínt és szereplőt mozgató mű, sűrű cselekménnyel és romantikusan lekerekített, misztikumba hajló véggel. Elsősorban tehát a dramaturgiai munka (Gyarmati Kata) volt lényegretörő; az öt felvonás cselekményét egy lélegzet alatt - közel két órában - összefoglaló rendezés a terjedelmes szereplőlista összevonásait követően hét színésszel álmodta színpadra drámát. Ebből fakadóan nagyon kevés az üres járat, minden pillanatban történik valami a színpadon, ami jelentőséggel bír.


A sodró lendületű cselekmény azt diktálja, hogy a színpadi megvalósítás zökkenőmentes legyen. Miután a dráma helyszínei között a tárgyalóteremtől kezdve a hegyi ösvényen át a kastélyig minden megtalálható, az igazi kihívás egy térbe helyezni mindent. A rendező (Hegymegi Máté), a díszlettervező (Fekete Anna), a jelmeztervező (Kálmán Eszter) kiegészítve a videós anyagot megálmodó (Berdán Máté, Langó Ádám) és a fényeket bámulatosan kezelő  (Berta Ninett) alkotótársakkal olyan olajozott csapatmunkát helyez a színpadra, amelyben a színészek alakítása csak hab lehet a tortán.

A díszlet fő koncepciója, alapötletével - miszerint három egymás mellé helyezett futópad lesz a dráma fő tere - máris elvonatkoztat. Középpontba helyezi a mozgást, amely lehet egy könnyű lézengés, egy dramatikus belépő vagy eszeveszett rohanás. A tempó megváltoztatása gombnyomásra indítja a feszültséget - a színpadon és a nézőtéren egyaránt.

Fotó: Révész Róbert
A másik hangsúlyos elem vertikálisan tagolja tovább a színpadképet; ez egy emelvény, amely úgy másfél méter magas és négy méter széles; sokrétűen használják az előadás során: fel lehet rá mászni, körbe lehet ülni, mint egy asztalt és itt ülve ítélkeznek a vésztörvényszék bírái is a kezdő jelenetben. Az emelvény nézők felőli oldalán egy ledfal is található, amely mint egy zsúfolt, nagyvárosi reklámtábla, feliratokat közvetít, mozgóképeket vetít vagy éppen hátsó megvilágításban mutat meg lényeges momentumokat. A kivetített helyszínek nevei - mint egy Tarantino filmben a fejezetek vagy karakterek nevei - segítenek a cselekmény követésében, a videók és animációk bejátszásakor látható színvilág pedig szépen festi az egyébként főleg fekete teret.

A színészek jelmezében is a fekete dominál valamint egy-egy ruhadarabban az arany, ezüst flitteres, csillogó textúra. Mert ebben a nézőkkel szemben megvilágított térben igazán csak a csillogó felület él meg.

Fotó: Révész Róbert

A lovag páncéljára kikacsintó flitteres felső, az “aranyat érő” birtoklevél, a császár stílusos divatszemüvege, Helén grófnő csillogó fülbevalója. A nemesi származású szereplők kaptak aranyló külcsínt, az alsóbb osztály tagjai, Katalinka és a fegyverkovács, valamint Friderik gróf szolgája, Gottschalk végig feketében vannak. Kiemelendő a Kunigunda valódi arcát bemutató megoldás, amelyben fekete kineziológiai szalagok szabdalják a cselszövő nő meztelen testét, aki vélt szépségének darabkáit csak összelopkodta saját érvényesülését biztosítva.

Fotó: Révész Róbert
A mozgalmas színpadi teret önmagában a ledfal is képes bevilágítani, de a fénytervező is jelentősen hozzájárult a nézői figyelem hatékony irányításához. A jelenetek alatt végig hallunk egyfajta zenei aláfestést (Jankó Mátyás, Tarr Bernadett), amely most nem egyszer a dialógusok hallhatóságának rovására ment, de a feszültséget és a tempót kiválóan vezényli.

Pallagi Melitta 15 éves Katicája elvakult, naiv rajongó szerelmes az előadás végére érik felnőtté; Nagypál Gábor sok színét tudja megmutatni Vihar Friderik hálás szerepében. Kettejük között - nem gondoltam volna a kezdetekkor, de - működik a kémia. Lovas Dániel a védelmező apa szerepében kiválóan tolmácsolta a költői szöveget. Homonnai Katalin Kunigundája vérbeli cselszövő, megformálása nagy erejű pillanatokat okoz.

Fotó: Révész Róbert
Az előadás bizonyíték arra, hogy nem szükséges hipermodern színpadtechnika a reprezentációhoz, elég, ha a rendező képzeletében van egy forgószínpad. Hegymegi Máté korosztályának egyik legizgalmasabb rendezője, bízunk benne, hogy továbbra is rendszeresen láthatjuk az előadásait Szegeden. 



Stúdió K Színház: Heinrich von Kleist: Heilbronni Katica

Szereplők:

Heilbronni Katica: Pallagi Melitta

Vihar Friderik, Sugár grófja: Nagypál Gábor

Thurneck Kunigunda: Homonnai Katalin

Második bíró: Homonnai Katalin

Friedeborn Tibold, heilbronni fegyverkovács: Lovas Dániel

Eginhardt, Stein grófjának barátja: Spilák Lajos

A császár: Spilák Lajos

Helén grófnő, Sugár grófjának édesanyja: Spilák Lajos

Szénégető: Spilák Lajos

Első bíró: Spilák Lajos

Gottschalk, Sugár grófjának szolgája: Nyakó Júlia

Miksa, freiburgi várgróf: Samudovszky Adrian

Stein grófja, Kunigunda vőlegénye: Samudovszky Adrian

Harmadik bíró: Samudovszky Adrian

Fordította: Petra-Szabó Gizella

Díszlet: Fekete Anna

Jelmez: Kálmán Eszter

Zene: Tarr Bernadett

Dramaturg: Gyarmati Kata

Videótervezés: Bredán Máté

Videó: Langó Ádám

Hang: Jankó Mátyás

Fény: Berta Ninett

Rendezőasszisztens: Mátyás Viktória

Rendező: Hegymegi Máté



A cikk szerzője: Benczur Kata