Oldalak

2023. 12. 16.

A mosoly országa

Melankolikus pár-baj


Az év utolsó bemutatójaként kerül színpadra a Szegedi Nemzeti Színházban A mosoly országa című operett, mely legutóbb húsz éve volt látható a teátrum színpadán. Azonban az előadás most friss rendezésben és látványvilággal kerül színre, az év színházi eseményeinek méltó zárásaként. Az operai igényességgel megkomponált mű fontos kérdésre keresi a választ: győzhet-e a szerelem az ész felett?


A mosoly országa Lehár Ferenc egyik legkiemelkedőbb darabja, a mester ezt tartotta legkedvesebb alkotásának. A komponálás folyamata során igyekezett egy opera és operett közötti arany középutat megalkotni. Zenéjében megtalálhatóak a keleti motívumok, amelyek varázslatos hangzásvilágot kölcsönöznek Hermann Szabolcs és Kardos Gábor karnagyurak, valamint a Szegedi Szimfonikus Zenekar tolmácsolásában. A szövegkönyvet a kor híres operettírói, Ludwig Herzer és Fritz Löhner-Beda állították össze, mely szintén hozzájárult a mű sikerességéhez.


Ez az operett szakít a hagyományokkal, sokkal több dráma található benne elődjeihez képest. A két részben játszott produkció egy bécsi úrikisasszony és egy kínai herceg bonyolult és szélsőséges kapcsolatát mutatja be. Kultúrák és hagyományok feszülnek egymásnak, a szerelmesek fő konfliktusforrását ez adja. Nem csupán egy romantikus történetről van szó: cselekménye megkérdőjelezi a határokat, és hozzájárul világunk megértéséhez a kulturális sokszínűség és az emberi lélek univerzális jellemzőinek felfedezésével. Hiszen vannak szituációk, amikor nem elegendő a kémia, a vonzalom és a szenvedély. A várt happy end elmarad, a tragikus lezárás által kínált katarzis viszont nagyon is megvan.



Nem véletlen, hogy a legtöbb szerepet az intézmény operatagozatának legkiválóbb művészeivel tűzte műsorra a vezetés, hiszen nagyon komoly énekelni valók – mélységek és magasságok egyaránt – tarkítják a kottát. Liza szerepében Kónya Krisztina és Máthé Beáta tündököl. Nem egyszerű feladat, le kell vetkőzni a primadonna-sallangokat, a produkció pedig mély színészi eszköztár megcsillogtatást kívánja. Mindkét művésznő lubickol a karakterben, könnyedséggel ugorják meg a kihívásokat. Vendégként Balczó Péter, valamint a Manon Lescaut Grieux lovagjának eljátszása után Turpinszky Gippert Béla kapta meg Szu-Csong szerepét. A Vágyom egy nő után és az Egy dús, virágzó barackfaág dalok után mindketten megérdemelt, hosszú percekig nem szűnő tapsban részesülnek. A bolondos táncoskomikust, Hatfaludy Ferencet Görbe Norbert és Szélpál Szilveszter alakítja, partnere ebben Mi szerepében Horák Renáta, valamint Dobrotka Szilvia. Liza édesapját Rácz Tibor és Pálfi Zoltán jeleníti meg a színpadon, a kínai herceg nagybátyját pedig (szintén kettőzve) Réti Attila, illetve Ottlik Ádám hozza. További szerepekben Vajda Júlia, Somogyvári Tímea Zita, Büte László és Judik Patrik látható többek között.



Az előadást Harangi Mária álmodta színpadra, a koreográfiákat Cortés Sebastián készítette el. Az impozáns jelmezeket Papp Janó tervezte, a látványos díszletekért pedig Romhányi Gergely felelt, aki egyben játékmesteri feladatokat is ellátott. A hagyományos operettjátszási módot kedvelő nézők számára örömhír lehet, hogy egyáltalán nincs modernizálva a történet. Első pillantásra nehezen lehet azonosulni a nem mindennapi cselekményszállal, azonban, ha jobban belegondolunk, minden ember más-más értékrenddel, kulturális háttérrel rendelkezik. Egy kapcsolat során ezekben keresünk közös nevezőket, akár kompromisszumokat is kötünk. Már amikor sikerül…



A melankolikus lezárásban némi szívet melengető pillanat mégis akad. Az elengedés képességének elsajátítását megtanulják főszereplőink feláldozni a szeretet oltárán, ez pedig nem könnyű feladat. Ami nem működik, azt nem szabad erőltetni, hiába a sok-sok igyekezet. A mosoly országa talán minket is arra tanít, hogy próbáljunk meg túllépni béklyóinkon, még akkor is, hogyha nehéz azt a bizonyos kiutat megtalálni belőle.

A cikk szerzője: Bondor Ferenc Fotók: Csobán Fanni Edina