Én és a kisöcsém

150 perces időkapszula

Egy laza, könnyed nyári este miért is ne szólhatna, egy laza és könnyed zenés darab megnézéséről? Az Én és a kisöcsém erre nyújt kínálkozó alkalmat a Szegedi Szabadtéri keretében. Szóval pléddel és párnával fel, és irány a Dóm tér!
Réthly Attila rendezése nem félt eltérni az alapműtől, és ez kifejezetten előnyére vált az előadásnak. Noha így elég hosszúra nyúlik, mégis szórakoztató tud maradni a darab. Maár Gyula film adaptációjához képest kifejezetten maibb, pörgősebb lett, nem csoda, a játékfilm létrejötte óta eltelt 27 év, és ez érződik is.
Több aktuális, vicces kiszólással is gazdagodott a mostani feldolgozás. Továbbá nem csupán a mű szerkezetében történt változtatás, annak történetén is frissítettek, illetve bővítették Eisemann Mihály más szerzeményéből ismert dalaival, így például a Hyppolit, a lakáj közkedvelt Pá, kis aranyom, vagy éppen a Makrancos hölgyből ismert, Május éjszakán csengő dallamaival. Ennek eredményeként a nézőt könnyebben magával ragadják a fülbemászó ritmusok, és óhatatlanul is azokat dúdolva megy haza.

A színpadkép a klasszikus hangulatnál maradt, igazi látványt a jól tervezett koreográfiák adnak. Lőcsei Jenő ki tudta tölteni a hatalmas színpadot a szintén klasszikusnak mondható, ’30-as éveket idéző táncos elemekkel. Látványban nem volt szűkölködés pirotechnikailag sem, volt tűzijáték, görögtűz, minden hatásvadászat, ami szem- szájnak ingere. 
Kellenek is ezek az eszközök, mivel történetileg nem egy túlbonyolított história. Hiszen ez is egy olyan operettesen kuszált, és olyan operettesen végigvezetett szerelmi történet, aminek már az első negyed órájában megfejthetjük a végkimenetelét, és nem kell hozzá nagy szerencse sem, hogy helyesen tippeljük meg, a szerelem győzedelmeskedését, oly sok bonyodalom és eldalolt nehézség után.

Na de az operetteket nem a komoly tartalmukért szeretjük, és igen, nem is a mély, kidolgozott figurák miatt. A darab karakterei mégis szerethetők, remek színészi alakításokkal. Kelemen Kató, (aki egyben Frici is), Szinetár Dóra játékában teljesedik ki, míg élete párját, Andersent (aki dán, de nem a meseíró), Dolhai Attila kelti életre. Kettejük szerelméért megy a macska-egér játék, segítőkkel és hátráltatókkal. Bár leginkább ők saját maguk hátráltatói.
Az előadás üde színfoltja Jordán Tamás Zolestyákja, (sőt inkább Zizije) aki a női álruhával egyben magára vonta az amorózók figyelmét is, nem kis helyzetkomikumokat teremtve. Végül a sztori nem lehetne teljes a két kelekótya, szerencsétlen nyomozó Dr. Sas és Dr. Vas nélkül sem (Homonnay Zsolt, Peller Károly).
Ez a felnőtteknek szóló mese elrepít a hamisíthatatlan Eisemann-dallamokon keresztül egy bohókás, és könnyed világba, ahol önfeledten nevetgélhetünk és bólogathatunk ritmusra, nagyjából két és fél órán át.