Oldalak

2022. 07. 30.

Thealter -1. nap - Fajankó - Holtverseny

Ősbemutatóval nyitották meg a THEALTER Fesztivált



Szeged nagyon szerencsésnek mondhatja magát színházi szempontból. Immáron 32. éve minden nyáron kap egy jó adag színházat a szegedi nézőközönség; és kifejezetten sokfélét! A fesztivál rendszerint nyit a bábszínház, a fizikai színház felé vagy a performanszok világába; volt már tematikailag összeválogatott felhozatal, láttunk külföldi előadásokat, utcaszínházat, még a börtön falai közé is vitte sokáig a kultúrát. Ezen a nyáron a fiatal alkotókat tették a fókuszba a Fesztivál szervezői, akiknek nem egyszerű a helyzetük, mint ahogyan más szakmákban sem. A szegedi Maszk Egyesület koprodukciós tevékenysége pontosan az olyan alkotók munkáját teszi könnyebbé, akik fiatal koruk miatt még kevés lehetőséget kaptak a bizonyításra. Évről-évre látunk ilyen együttműködésből megszülető előadásokat, amelyek megadhatják a kezdő lökést egy-egy rendezőnek, színésznek vagy éppen drámaírónak.

Kép forrása: Thealterphoto2022
Éppen ezért volt különleges a nyitónap ősbemutatója, mert egy fiatal dramaturg, az Örkény ösztöndíjas Németh Nikolett kortárs drámája került színpadra a Maszk Egyesület és a FÜGE koprodukciójában. A dráma tervezete kifejezetten a TITANIUM inkubátor-programba készült, még 2018-ban. A pszichológiai érdeklődésű dramaturg első saját drámája, a Fajankó egy igencsak groteszk helyzetből indul ki: egy szociálisan zárkózott falusi fiú különleges vonzalmat érez az emberformájú tárgyak iránt, amely természetesen szemet szúr a fiú környezetének. Hogy ez az emberformájú tárgy momentán egy szexbaba, némileg megdöbbentett. Színpadon egyéb szexuális segédeszközöket már láttam, de élethű, közel 30 kg-os plasztik babát még nem. 

A szerzővel készült korábbi interjúból kiderült, hogy az alapötlet egy filmből származik (Lars and the real girl / Plasztik szerelem (2007.) Ezt az alaphelyzetet bontották ki Mayer Bernadett-tel közösen és adaptálták a magyar vidékre. 

“Amit az olvasópróbán felolvastak a színészek, az már nem ennek a kedves, optimista filmnek az adaptációja; megpróbáltunk mélyebbre menni, belemászni a sűrűjébe és felhozni az okokat, amiért valakinek szüksége lehet egy szexbaba-szerelemre.” (Készül a Fajankó a Jurányiban - Próbanapló indul)


Ha valahol hasonlóan idegen egy szexbaba, akkor a ‘90-es évek poros, vidéki kisvárosában biztosan az.
A színpadi történések két helyszínen játszódnak: két, mobilisan mozgatható szobabelsőt látunk, melyek megjelenítik a dráma összes helyszínét. Hamisítatlan falusi vaskapu köti össze a házat és a sufnit, ahol Jankó él. A jelenetek közötti változásokat a méretes elemek forgatásával oldják meg a színészek; emiatt néhol még kiesek a ritmusból. A konyha festését meglátva szinte az orromban éreztem a nagymamám konyhájának jellegzetes illatát és azt a sajátos hűvöst, amely ezeknek a régi házaknak adottsága. (Látvány és rendezés: Kovács Dániel Ambrus)

Kép forrása: Thealterphoto2022
A történet szerint Jankóhoz (Vilmányi Benett) a 16 éve se szó se beszéd lelécelt bátyja, Bandi (Chován Gábor) tér vissza apjuk halála után a szülői házba Verával (Csábi Anna), a feleségével. Érkezésük és találkozásuk családi titkot sejtet a háttérben, melynek a friss feleség, Vera ered a nyomába, de nem jár sok sikerrel a két, érzelmileg megközelíthetetlen férfinál. Jankó mindig is furcsa volt, nem beszél sokat, inkább olvas, az emberekkel való kommunikációból rendszerint egyoldalúan kilép, empátiát, érzelmet nem ismer fel, nem mutat a külvilág felé. Mai szóval élve autisztikus személyiségnek cimkéznénk, de a bátyja vagy a falu szemében csak a fura srác, a Fajankó.

Két mellékszereplő színesíti a cselekményt, a falu újdonsült polgármestere, Attila (Lestyán Attila), aki egyben a fiúk unokatestvére és a hasonlóan fura lány, a kocsmáros unokája Margó (Ballér Bianka) a nagyvárosból. A szerelmi szál alakulása hollywoodi filmbe illő, a fura lány beleszeret a fura fiúba és ezzel párhuzamosan a családtörténet is felszínre kerül. Még talán szexbaba sem kell hozzá, bőven elég a bepótolnivaló 16 év, amit a fiúk egymásról nem tudva töltöttek.

Kép forrása: Thealterphoto2022

FÜGE Produkció (Budapest) - MASZK Egyesület (Szeged): Németh Nikolett: Fajankó

ősbemutató

Szereplők:

Jankó: Vilmányi Benett

Bandi: Chován Gábor

Vera: Csábi Anna

Margó: Ballér Bianka

Attila: Lestyán Attila

és Jázmin


Szerző, dramaturg: Németh Nikolett

Fénytechnikus: Pelle Zoltán

Hangtechnikus: Nemesházi Attila

Látványtervező: Kovács Dániel Ambrus

Produkciós vezető: Gulyás Dóra

A rendező munkatársa: Balla Anett

Rendező: Kovács Dániel Ambrus



Ámokfutás a színpadon


A nyitónap két monodrámával folytatódott a THEALTER-en. A Homo Ludens Projekt - Boguslaw Schaeffer: Szövegkönyv egy nemlétező, ám lehetséges instrumentális színészre című előadása és az Átrium vendégjátéka, a Totth Benedek: Holtverseny című regényéből készült darabja között kényszerültem dönteni. Végül az Átrium vendégjátékát néztem meg, ki tudja meddig láthatok még Átriumos előadást!
A budapesti magánszínház pár hete rendkívül nehéz helyzetbe került és bizonytalanná vált a sorsa, mert a kormányzati kultúrafinanszírozás keretében az addig évente rendszerint megítélt támogatást a következő évadra a döntéshozó testület megvonta. Az Átrium így bezárásra kényszerült volna, ha nincs az a civil összefogás, - és az utolsó pillanatban érkező önkormányzati segítség - amelynek köszönhetően mégis elindulhat az új évad a színházban. Abban a színházban, ahol rendszerint magas minőségű, teltházas előadások futnak, nagy nevekkel a színlapokon.

A THEALTER-re érkező két, Átriumos előadásra rendben el is kapkodta az összes jegyet a szegedi fesztiválközönség. Az Átrium a Mentőcsónak Egység égisze alatt olyan előadásokat hoz létre, amelyek valamely aktuális társadalmi problémára reflektálnak, jellemzően kortárs magyar drámák vagy adaptációk életre hívásával.
Jelen előadás egy regényadaptáció, Totth Benedek 2014-es írásának színpadra szabott változata. Mikor belépünk a térbe bömbölő metál majd vaskos káromkodás fogad, előrevetítve: kemény lesz és szókimondó! 100 perc pörgés megállás nélkül és ezalatt vagy féltucat karaktert ismerünk meg a főszereplőnkön keresztül.

Fotó: Lakatos Péter
A szegedi születésű színészhallgató, Katona Péter Dániel hatalmas munkát végez a színpadon, energiájával és hangerejével felszántja a teret. Észrevétlenül vált a karakterek között, olykor csupán a hangszín megváltoztatásával máskor egy kellék segítségével. Történetén keresztül egy élsportoló fiúcsapat mindennapjaiba nyerhetünk bepillantást, megismerünk edzőt, csapattársakat, dílert, milfet, rendőröket és a csajt, aki megvolt mindenkinek. A szókimondó nyelvezet hamarosan otthonossá lesz a fülemnek és már nem zavarnak a felesleges trágárságok, inkább azon képedek el, hogy mik történnek ebben a kisközösségben: drogok, szex, vágyak, irigység, gyilkosság, cserbenhagyás, hazugságok. Elképesztő történetet mesél el a főhős, szinte látjuk a különböző karaktereket magunk előtt. Zenével, zajokkal és intenzív fényhasználattal operál az előadás, amely csak hozzátesz a színészi munkához. Igazi fiatalos lendülettel készült nagyon mai szöveg.

Fotó: Lakatos Péter
Az Átrium másik előadása a THEALTER-en színtén monodráma és újfent a fiatalság van a középpontban. Jó szívvel ajánljuk a Háy János művéből készült előadást, A bogyósgyümölcskertész fiát.



Átrium - Mentőcsónak Egység (Budapest): Totth Benedek: Holtverseny

úszás egy részben

Játssza: Katona Péter Dániel e.h

Színpadra alkalmazta: Kovács Máté, Nyulassy Attila, Ugrai István

Zene: Remete Marcell, Koltay Krisztián Sólyom

Jelmez: Halma Ágnes

Kellék: Mertl Enikő

Technikus: Tóth Bertalan, Koltay Krisztián Sólyom

Segédrendező: Bali V. Gergő

Produkciós menedzser: Király Krisztina

Műszaki vezető: Czibor Attila

Produkciós vezető: Ugrai István

Rendező: Kovács Máté


A cikk szerzője: Benczur Kata

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése