Elfogyni az ölelésben

Héjanász a képernyőn

2020-ban a koronavírus járvány berobbanása mindenkit megviselt. A lezárások, korlátozások a teátrumokat is érintették, előadásokat nem tarthattak. A Madách Színház főigazgatója, Szirtes Tamás ekkor új ötlettel állt elő. Felkért két színész házaspárt (Rudolf Pétert és Nagy-Kálózy Esztert, valamint Szemenyei Jánost és Kovács Lottit), akik otthonról, élő közvetítés segítségével adtak elő egy-egy darabot. Saját házukban, lakásukban kelt életre az előadás, a nézők pedig jegyet válthattak a virtuális térben bemutatott művekre. A streamelt produkciók nagy érdeklődésre tettek szert, így a színház egy nagyobb beruházással létrehozta saját, professzionális tévéstúdióját. Ez lehetővé tette egy új műfaj, a „film-szín-játék” megjelenését a képernyőn. A színház, a film, valamint a tévéjáték határain mozgó műveket kifejezetten erre a célra írták. A törekvés egyik legnagyobb sikerét az Elfogyni az ölelésben – Ady Endre szerelmei című aratta. A forgatókönyvet Nyáry Krisztián író-irodalomtörténész, valamint a rendező, Horgas Ádám állította össze Ady Endre levelezései, versei nyomán. A közel másfél órás film az idősödő költő önpusztító életébe vet bepillantást, Ady három meghatározó szerelmét előtérbe helyezve.

A műfajteremtő alkotás történetmesélésében és képi világában egyaránt képes újat mutatni a nézőknek. A cselekményszálban monológok és párbeszédek váltják egymást, gyakran a negyedik fal is leomlik. A szélsőséges gondolati világokat szimbolikus és metaforaszerű képek ábrázolják. A pokoli veszekedések és szenvedélyes szerelemmel teli jelenetek érzelmi hullámvasútja az elejétől a végéig berántja a nézőt. Az előadás költőisége látványban is tükröződik, kiemelkedő hangeffektekkel kiegészülve. Hasonlít egy rögzített színházi produkcióra, de megtalálható benne a kellő filmszerűség, hogy több legyen annál. 

A stilizált díszlet a költőóriás börtöncellájaként is értelmezhető: aki belép rajta, ugyanúgy rabbá válik, mint egyetlen magányos lakója. A cella falán többször megjelennek a szereplők lelkiismeretei – belső vívódások sorai válnak láthatóvá a rendezői koncepció által. Ady múzsái különböző vizuális látványvilággal rendelkeznek: Léda merülő papírhajóval, hóvihar közepette jelenik meg, Csinszka a fiatalság élénk vörös színében mutatkozik, Zsukát pedig leginkább a semlegesség, üresség jellemzi – ő ki tudott törni idejében a férfi ölelésének béklyóiból.

Nagy Sándor Adyjában remekül megmutatkoznak a poéta kettőségének árnyoldalai. Érdekesség, hogy a színművész 41 éves korában játszotta el a karaktert – a költő pedig éppen ennyi idős korában hunyt el. Botos Éva látható Léda szerepében, aki zseniális színészi vénáját ebben a feladatban is tökéletesen tudta kamatoztatni. Kakasy Dóra megfogalmazásában kel életre Zsuka, aki vigyázó szemmel ügyel (némi távolságtartással) az életet habzsoló íróra. Kelemen Hanna szintén lubickol Csinszkaként. A szemtelenül fiatal tehetség játékával kiválóan hozza a naiv, de elszántan szerelmes kamaszlányt.

Fotó: Madácsh Színház facebook oldala

A tavaly februárban bemutatott film-szín-játék online megtekintésére sokan váltottak jegyet, de látható volt nemrég két alkalommal az M5 csatornán is. Sőt a Belvárosi Mozi is műsorra tűzte. Aki lemaradt volna, ne csüggedjen: jegyvásárlást követően a Madách365 videótárában 48 órán keresztül elérhetővé válik bárki számára a film. A Madách Színház egyik célkitűzéseként diákok ezrei tekintették meg az iskolák, könyvtárak, kulturális intézmények számára elküldött felvételt – ezzel segítve az irodalom órák és a megtanulandó anyag befogadását a tanulók számára.

„Nekem a szerelem nem volt víg ajándék,
Lovagi birkózás, tréfás kopja-játék,
De volt ravatalos, halálos-víg torna,
Játék a halállal, titkos élet-forma.
Akárhol s bárkiért vágyódásba estem,
Vér áztatta nyomom Párisban vagy Pesten,
Mindig önnön vérem és soha a másé,
Soha a levésé, mindig a mulásé.”
(részlet A Szerelem eposzából című versből)

A cikk szerzője: Bondor Ferenc