Manon Lescaut

Tragikus sors ihlette csodálatos dallamok

Az évad első operabemutatójaként került sor október 20-án Giacomo Puccini Manon Lescaut című művének premierjére a Szegedi Nemzeti Színház Nagyszínházában. A grandiózus produkció érzelmekkel, szenvedélyességgel és áradó dallamokkal teli sodrással várja a műfaj kedvelőit.

A Manon Lescaut az olasz operaszerző egyik legismertebb alkotása, mely már 1893-as debütálásánál hatalmas sikert aratott a közönség soraiban. A mester újító szándékaként a recitativókat a későbbi „Puccini-parlandonak” nevezett énekbeszéd váltotta fel. További érdekessége a darabnak, hogy hét szövegíró (Marco Praga, Domenico Oliva, Luigi Illica, Giuseppe Giacosa, Giulio Ricordi, Ruggero Leoncavallo) közös munkájának tekinthető az elkészült librettó, amely Antoine Francois Prévost d’Exiles Manon Lescaut és Des Grieux lovag története című regénye alapján született meg. A librettisták alaposan átdolgozták az eredeti sztorit, karakteresebb és egységesebb figurákat alkottak meg.

Renato de Grieux lovag élete hirtelen teljesen felfordul, amikor megpillantja egy postakocsiból kiszállni a fiatal és gyönyörű Manon Lescaut-t. A kibontakozó románc közepette azonban a lány bátyja éppen apácazárdába szeretné kísérni húgát, de némi pénzért cserébe inkább eladja őt egy öreg adóbérlőnek. A lovag ezután megszökteti Manont – a gazdag úr legnagyobb bosszúságára. A cselekményről ennyit érdemes röviden elárulni, azonban az leszögezendő, hogy nem kevés bonyodalom jellemzi a négy felvonásos történetet.

A címszerepet kettős szereposztásban Ferenczy Orsolya és Máthé Beáta, a lovagot pedig Tötös Roland, valamint Turpinszky Gippert Béla alakítja és énekli. Mind a négy művész kiválasztása telitalálat volt a karakterekre. Lescaut-t a helyi operatagozat kiváló baritonjai, Szélpál Szilveszter és Réti Attila jelenítik meg. Geronte di Raviorként tér vissza szegedi deszkákra Cseh Antal, illetve Kőrösi András ármánykodásának lehetünk tanúi a másik szereposztásban (akit a szerencsések akár az augusztusi Ezeregy éjszaka world-musicalben is láthattak). A hősszerelmes segítőjét Decsi András és Beeri Benjámin hozza, további szerepekben pedig feltűnnek a színház énekművészeinek fiatal tehetségei.

A rendezésért és a koreográfiáért Juronics Tamás felelt, akinek nem ez az első tapasztalata a műfajjal – a szegedi közönség láthatta már színpadra állításában többek között a Traviatát és a Rigolettot is. Koncepciója szerint a sztori egy semleges korban játszódik, amely egyaránt megfelelhet az opera korszerű és a modern játszási módjait kedvelő rajongók számára. Az azonban újdonság, hogy most először a díszletek is a Kossuth-díjas rendező elképzelései alapján valósultak meg. Kiemelendő, hogy ritkán látni ennyire impozáns operadíszletet vidéki teátrum deszkáin (a szűk büdzsé ellenére!), Madarász Madár János világítástervező profi munkája pedig pazarul kiegészíti a látványvilágot. A káprázatos jelmezek Bianca Imelda Jeremias munkáját dicsérik, a Szegedi Szimfonikus Zenekart Dobszay Péter és Kardos Gábor vezényli lendületesen.

A monumentális és lenyűgöző művet decemberig több alkalommal láthatják a bérletes nézők, viszont színre kerül bérletszünetben is – így senkinek nem kell aggódnia, ha netalán nem jutna időben jegyhez. Azonban nem érdemes várni a vásárlással, mert nagy érdeklődés övezi a szegedi operaélet újabb kiváló produkcióját.

A cikk szerzője: Bondor Ferenc

Fotók: Zsiros Aliz