Esti talk show Alföldi Róberttel

Alföldi Róbert: Eléggé egyben vagyok!

Így zárta a beszélgetést Alföldi Róbert tegnap este a Belvárosi Moziban megrendezett teltházas eseményen.
Igazi színházi anekdoták mellett szó esett a választások utáni hangulatról, aktuálpolitikai kérdésekről és Alföldi Róbert szakmai életútjáról is.
A beszélgetés vezetője Veiszer Alinda volt, aki kiválóan beleásta magát a partnere életútjába, így megtudhattunk olyan dolgokat is, amelyek csak szakmán belül ismertek.

Kép forrása: https://www.facebook.com/palladiumszeged/

Alföldi Róbert élvezi azt a fajta kívülállást, amit a színházi szakmán belül is tapasztal a személyét illetően: bár alapvetően pejoratívnak ítéli meg, ha populáris rendezőnek titulálják, de szereti ezt a szerepet. Mesélt tévés munkáiról, amelyek saját bevallása szerint is “elhasznált” arccá tették, de nem bánja, hiszen életének abban a szakaszában jó tapasztalat volt számára a kereskedelmi tévézés.

Szó esett arról, honnan indult, kik hatottak rá és hogyan várták már a Színművészeti Főiskolán a felvételi előtt.Elismerően beszélt a szentesi drámatagozat tanárairól, Bácskai Miska bácsiról, Keserű Imréről, Dózsa Erzsébetről, Majtényi Andrásról, akik nagy hatással voltak szakmai látásmódjára, kamaszkori szabadság-élményének megélésére. Stohl Andrástól tudta meg később, hogy a Színműs felvételije évében már megelőzte a híre - hiszen több országos versmondó versenyen is szép eredménnyel zárt - és Budapesten izgatottan várták, mikor jön felvételizni “Az Alföldi”.
Megtudhattuk, hogy két évébe telt, hogy megtanuljon kívülről egy egész Népszabadságot. Memóriáját edzésben tartva be akarta bizonyítani magának, hogy képes rá.

Andersenként a Nagyon, nagyon, nagyon sötét dologban (Szegedi Nemzeti Színház előadása)

A hazai színháztörténet “nagy öregeiről” mindig megmosolyogtató kedvességgel beszél, de ez a különös nexus sokszor pengeélen táncol, amiben bevallja, legtöbbször szerencséje volt. Például, mikor Tordai Terit instruálta rendezőként: “Na, öreg Zsiráf, gyere be még egyszer!” Mesélt Darvas Ivánról, Tábori Nóráról és Lehoczky Zsuzsáról is, elmondta, hogy hatalmas élmény volt velük dolgozni, noha sokszor nem egyszerű mindenkivel elsőre megtalálni a közös hangot. Arra a kérdésre, hogy lenne-e újra színházvezető, Alföldi kitérő választ adott. Úgy érzi, hogy a szakmában lévő politikai megosztottság és egzisztenciális bizonytalanság miatt ő már nem vállalna fel akkora bizalmi terhet, hogy saját kollégái munkáltatója, kenyéradója legyen egy ilyen bizonytalan állapotban, amiben a magyar színházi szakma jelenleg van. Ez a helyzet számára nem tud objektív lenni, csak érzelmi, így már nem vállalna színházvezetést.

Kép forrása: https://www.facebook.com/palladiumszeged/

Életútjára tekintve látható egyfajta váltakozás azon időszakok között mikor a rendezés vagy a színészet volt túlsúlyban. Jelenleg egy olyan időszakot él, amikor rengeteget játszik: 12 előadásban van benne és mindegyikben rengeteg a szövege, amely komoly agymunka. Jövőbeli vágya az, hogy többet rendezzen. Felvetett például egy érdekes koncepciót, amelyet a 200 ezres Facebook-követőbázisa és közösségi médiás jelenléte inspirált. Alföldi szerint a kommentelési kultúra, az emberek anonimitás mögé bújt, kért vagy kéretlen véleményformálása egy végtelenül pontos látlelete a mai társadalomnak. Érdekes rendezői kihívásnak tartja ezt a fajta 21. századi online társadalmat megjeleníteni.

Veiszer Alinda azon kérdésére, hogy dolgozik-e a saját népszerűsége fenntartásán, azt válaszolta, hogy: “Dehogyis! Ha valaki ellenszélben működik, annál nagyobb popularitás nem is kell!”

Népszerűsége töretlen, melyet a tegnapi teltházas, kellemes hangulatú program is mutat. A beszélgetés a Palladium Színház szervezésében valósult meg, izgalommal várjuk a további talk-show-k időpontját!

A cikk szerzője: Benczur Kata - KultZóna