2023. 07. 30.

Az üvegbura

Az élőhalott írónő előretörése

Médeia meséje mellett a Thealter keddi nyitónapján két másik, szintén tabunak számító téma is terítékre került a Freeszfe tálalásában: a depresszió és az öngyilkosság. És bár szintén nem a legnépszerűbb vagy leghálásabb tárgyak, Bagossy Júlia rendező döntését, miszerint feldolgozza őket mi sem validálja jobban, mint a statisztika. A KSH 2018-as elemzése szerint ugyanis az EU-n belül hazánkban volt a harmadik legmagasabb a halállal végződő öngyilkossági kísérletek száma, az Eurostat 2021-es adatai szerint pedig a magyar lakosság 4%-a szenved krónikus depresszióban.

Fotó: Thealterphoto2023

Sylvia Plath mára már klasszikussá vált, rémisztően őszinte beszámolóját ezúttal Koós Boglárka adja elő Esther Greenwood bőrébe, vagyis inkább rabruhára emlékeztető pizsamájába bújva. Objektíven nézve Esther bimbózó élete maga a tökély: gyönyörű fiatal lány, a lábai előtt hever egész New York és egy gyakornoki lehetőség, gimnáziumi szerelme megkérte a kezét, és bár a nyári íróiskolából elutasították, a lehetőségek érett datolyaként várnak arra, hogy leszakítsa őket. Esther mégsem szakít, az alternatívákat sorra taszítja el magától, majd az életének is megpróbál véget vetni. Öngyilkossági kísérletéről, az oda vezető útról és a kísérletet követő kezelésről ő maga számol be nekünk, bevezetve minket az üvegbura alatti világ rejtelmeibe. 

Fotó: Thealterphoto2023

Mert a depresszió üvegburaként zárja el Esthert külvilágtól: az üveg átlátszó, mintha ott sem lenne, lakóját mégis rabként tartja fogva, és minden valódi emberi kapcsolattól elzárja. Esther tehát egér módjára futkározik egy émelyítően statikus térben. Előre nem jut, ugyanazokat a köröket rója. 

A zsibbadt mozdulatlanság és a szűnni nem akaró, mégis céltalan mozgás kontrasztja határozottan kiviláglik a Bagossy-Koós feldolgozásból. Esther szinte egy percre sem áll meg, mégis egyértelmű, hogy ugyanazon a zárt pályán szalad. Hiába fullad ki a végére, valódi előre- (vagy ki) lépés egészen a darab utolsó pillanatáig nem történik. 

Fotó: Thealterphoto2023

Ezzel szemben a környezet fojtó nyomasztását, bágyadt zsibbadtságát az Ocskó-Kü Kata által tervezett puritán látványvilág még inkább kihangsúlyozza. Esthert még a tárgyak sem segítik, a fel-felbukkanó emberek meg pláne nem. Legtöbbjüket egyébként is csak Esther elbeszélésén és pár elejtett gesztuson keresztül ismerjük meg; annyira passzívak, hogy még említést is alig érdemelnek. A valósághoz talán legközelebb álló szereplők az Esther életében megjelenő férfiak: Buddy (Birta Márton), Eric (Birta Márton) és Marco (Birta Márton), bár jelenlétüknél és pár esetlen vagy éppen erőszakos mozdulatnál többel ők sem igen járulnak hozzá a változáshoz. Passzív papírhajók ők Esther nyomasztásának tengerén: feltűnnek, aztán hamar el is süllyednek a mélyben anélkül, hogy főhősünkre valódi hatást tettek volna. Mert Esther világa, az üvegbura végtelenül zárt: a külvilág látszólag eléri, a lényeget megérinteni mégsem tudja.

Fotó: Thealterphoto2023

Bagossy Júlia és csapata éles kontrasztokkal, izgalmas zenei betétekkel (avagy hogyan tehető élvezhetővé egy elektrosokk-kezelés) és eklektikus mozdulatsorokkal regéli el egy olyan nő történetét, aki megjárta a poklot és nem fél beszélni róla. A tabu ledöntéséhez, a gyógyuláshoz pedig igenis beszélnünk kell róla.


A cikk szerzője: Szabó Anna

2023. 07. 28.

Médeia

A nyomor királynője

 2023-ban több okból kifolyólag is felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mi értelme színházba járni, főleg akkor, ha ott éppen poros ókori legendákat dolgoznak fel. De történeteket eljátszani, megjeleníteni, elmesélni mindig is fontos része volt az emberek, a közösségek életének, és mindig is az lesz. Bagossy Júlia Médeiája, mellyel a Thealter Fesztivál in medias res megkezdte a 33. színházi szemlét, tökéletesen illusztrálja ezt. 

Fotó: Thealterphoto2023

Pedig Médeia sorsa nem az, amiről az ember szívesen mesélne mondjuk fiatalabb nőrokonainak inspiráció gyanánt. De talán pont emiatt érdemes figyelni rá. Ez a mítosz elborzaszt ugyan, de nem pont amiatt érdemes figyelni rá, mert valami ősi erőt mozgat meg bennünk?

Médeia (Pálos Hanna) mindent egy lapra tett fel: elhagyott otthont, hazát, családot, hogy Iászónnal lehessen, aki aztán lecserélte egy fiatalabb nőre. Hősnőnk tehát egyedül marad két igencsak kiskorú gyerekkel egy lelakott lyukban, ahonnan amúgy is nemsokára távozniuk kell. 

Médeia összeomlik. A magány és a nyomor a szétszórt, ócska játékoktól a koszos falakig mindenhova beette magát, az állapot pedig olyan aggasztó, hogy amikor a dadus (Kanyó Kata) telefonnal a kezében megjelenik, az ember őszintén reméli, hogy a gyámügyet hívja. Persze nem, csak az apa, Iászón (Bányai Kelemen Barna) figyelmét próbálja felhívni a tarthatatlan helyzetre. Aztán címszereplőnk is – szó szerint – beesik a színpadra. 

Fotó: Thealterphoto2023

Azt meg kell hagyni, hogy Bagossy Júlia nem egy csenevész fába vágta a fejszéjét, amikor ehhez a történethez nyúlt, hiszen már az alaphelyzet is rendkívül terhelt. Zrinyifalvi Eszter Anna dramaturggal szinte teljesen lecsupaszították Euripidész eredeti drámáját, hogy aztán akkurátusan és finoman felépítsék azt egy diszfunkcionális család mai tragédiájaként. És bár a modernizálás érdekében komoly átalakításokat kellett végezniük, a történet és a karakterek érthetőségén és érezhetőségén ez mit sem változtat, ezzel is kihangsúlyozva, mennyire univerzális történettel, (női) sorssal állunk szemben. 

Fotó: Thealterphoto2023

Az alakításokhoz eszményien simulnak a Balla Hanga látványtervező által megálmodott halovány fények, koszos bútorok és a retró rongyok, illetve a Korom Sára koreográfus által életre hívott hol darabos, hol misztikus mozdulatok. 

Kanyó Kata az éltes dadus és a friss, ropogós szerető szerepében egyaránt otthonosan mozog. Bubu és Öcsi, azaz Jakab Balázs és Pásztor Dániel játékukkal hűen és arányosan, túlzásoktól mentesen jelenítik meg a két gyereket, akik érteni ugyan még nem értik, mennyire nyomasztó a környezetük, de érezni határozottan érzik. Egyszerű, gyermeki eszköztárral, és sajnos sikertelenül küzdenek a mindent elsöprő fájdalom ellen, amely anyjuk környezetében minden ember lelkébe beszivárog. Bányai Kelemen Barna pedig zavarbaejtően jól hozza a legkellemetlenebb exférjet/vasárnapi apát, akit valaha láttam. Cowboycsizmája sarkától a családja elhagyását nagylelkű áldozatként megmagyarázó feje búbjáig minden porcikájából árad a zavar. Mintha nem észlelné, mennyire kínos minden mozdulata és szava, csak hozza idétlen ajándékait a gyerekeknek és magyarázatait az exének.

Fotó: Thealterphoto2023

A dohos putriba zárt ócska életek között pedig ott tündököl Pálos Hanna Médeiája, az anya, a nő, akinek élettelen zombiból pogány boszorkánnyá (vissza)változását lépésről lépésre kísérhetjük figyelemmel. Ahogy lassan magára talál és ördögi magabiztossággal kezd mozogni a színpadon, szemben a kezdőképben látott passzív tespedéssel, nemcsak volt férjét és fiait, de minket is delejes bűvkörébe von. Játékával, pogány istennőket idéző kecses mozdulataival valóban a nyomor királynőjét alakítja, aki a sorsát még akkor is kezébe veszi, amikor az már lehetetlennek tűnik. 

Fotó: Thealterphoto2023

Lehet, hogy Médeia sorsa nem klasszikus értelemben vett sikertörténet. Egy ponton ő maga is azon kesereg, hogy senki nem tanította meg jó nőnek, anyának, feleségnek lenni, és első látásra talán nem is sikerült neki. Mégis félelmetes, egyben lenyűgöző balladája ez egy erős nőnek, aki ijesztő hatalommal bír még akkor is – talán akkor a legjobban –, amikor sarokba szorítják. Benne összpontosul minden fájdalom és minden szépség, minden megnyugtató melegség és minden kegyetlen sötétség. Vérbeli görög tragikaként pedig ő nevet a végén, de úgy, hogy ezért súlyos árat fizet. Az utolsó szó minden áron Médeiáé.

Bagossy Júlia és csapata elegáns, mégis határozott változatát mesélték el az ezeréves történetnek – úgy, hogy az még ma is hatalmasat üssön. 


https://katonajozsefszinhaz.hu/eloadasok/bemutatok/43580-medeia


A cikk szerzője: Szabó Anna

2023. 07. 14.

Elisabeth

Jött, látott, győzött

Hazatért az Elisabeth

Lévay Szilveszter és Michael Kunze Elisabeth című, Erzsébet királyné életét bemutató musicaljét az 1992-es ősbemutató óta hatalmas érdeklődés övezi Németországtól Litvánián át egészen Japánig. A Budapesti Operettszínházban több felújítást is megélt az előadás, 2019-ben pedig Győrben is színpadra került. Az újabb bemutatóra egészen 2021 októberéig kellett várni, ekkor tűzte műsorára a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház a kuriózumnak számító darabot, mely most a szegedi deszkákon is bemutatkozhatott.


Musicalt bemutatni manapság szerencsés dolog – biztosra vehető a siker. Az Elisabeth esetében ez hatványozottan igaz, viszonylag ritkán játszott darab hazánkban, ráadásul a Sisi-kultusz ma is erősen jelen van a köztudatban. Film és Netflix-sorozat is készült a császárné életéről, a Magyar Nemzeti Múzeum pedig vándorkiállítással emlékezett meg róla – tavaly a Móra Ferenc Múzeumban is nagy sikerre tett szert a látogatók körében.

A Szegedi Szabadtérin, majd az Operettszínházban, Kerényi Miklós Gábor által 1996-ban színpadra álmodott változat megalapozta a mű magyarországi utóéletét, sokan mai napig nem tudnak elvonatkoztatni az akkor legendássá vált rendezéstől és szereposztástól (főbb szerepekben Janza Kata, Szabó P. Szilveszter, Mester Tamás, Sasvári Sándor és Molnár Piroska voltak láthatóak). Ezért is tekinthető nagy vállalkozásnak az új verzió, hiszen a rendező, Szente Vajk víziójának köszönhetően új látványvilágot és értelmezést kapott a darab.


Az első felvonás nyitánya erős kezdéssel szippantja be a nézőt: Erzsébet királyné gyilkosa, Luigi Lucheni szelleme tárja fel a múltat. Megelevenednek előttünk Elisabeth életének legfőbb alakjai, majd maga a Halál, Sisi szerelmese. Lucheni a darab narrátoraként mesélni kezdi Erzsébet történetét.


A korábbi verziókkal ellentétben itt a címszerep ketté lett osztva. A fiatal Sisi alakját Kovács Gyopár és Bori Réka ölti magára, míg az idősebb császárnét Polyák Lilla alakítja. Nem a leghálásabb feladat, hiszen a karakter kettévágása megakasztja a szerepív felépítését. Ez az akadály azonban nem jelent problémát számukra, mindhárman tökéletes játékot nyújtanak. A császárné versei alapján „megalkotott” Halált ezúttal Koltai-Nagy Balázs játssza, az est egyik legnagyobb tapsát megérdemelten ő kapja. Az anarchista Lucheniként Szemenyei János és Serbán Attila látható, akik kihozzák a legtöbbet a karakterből, hibátlan stílusérzékkel adják elő dalaikat. Az osztrák császárt, Ferenc Józsefet Orth Péter, a felette basáskodó Zsófia főhercegnőt Märcz Fruzsina formálja meg. Varga-Huszti Máté Rudolf főherceg lelki vívódásait kelti életre, Szabó Dorottya pedig két karaktert is magára ölt – látható Sisi nővéreként és egy bécsi bordélyházat üzemeltető madameként is. További szerepekben a kecskeméti teátrum társulatának és énekkarának tagjai tűnnek fel, a színház zenekarát Druck Péter vezényli lendületesen.


A rendező számos új ötlettel állt elő, amelyek közül van néhány igazi meglepetés (például Zsófia jégkirálynőként való ábrázolása), de ezek az innovációk remekül szolgálják a karakterek motivációit és jellemfejlődéseit. Megjelenik Rudolf trónörökös szerelmi háromszöge a feleségével, Stefániával és a szeretőjével, Vetsera Máriával, de Erzsébet és Andrássy Gyula levelezése is megmutatkozik a színpadon. Túri Lajos Péter dinamikus koreográfiái pazar lendületet kölcsönöznek a produkciónak, de szemet kápráztatóak továbbá a Kovács Yvette Alida által tervezett jelmezek, valamint Rákay Tamás díszlete is.


Az előadás végi katarzis elmaradhatatlan, nem különben a hosszú percekig tartó vastaps. Egy nyugdíjas csoport felől ez hallatszik a kijárat felé vezető úton: „bárcsak engem is ilyen Halál vinne el”.


A cikk szerzője: Bondor Ferenc
Fotók: Vallyon Veronika- @kmst

2023. 07. 11.

Menopauza

Nemcsak a húszéveseké a világ

Menopauza az Újszegedi Szabadtéri Színpadon


Július elején ünnepelték a Menopauza című sikerdarab 250. előadását, a szegedi közönség pedig az Újszegedi Szabadtéri Színpadon is megcsodálhatta a Játékszín díváinak klimax-musicaljét.

Fotó: Szegedi Szabadtéri Játékok - Tari Róbert

Jeanie Linders rendhagyó művét először 2001-ben mutatták be, azóta látható volt Ausztráliától Mexikón át Dél-Koreáig. Világszerte mintegy 11 millió nézőt vonzott eddig, ezzel példázva, hogy nem érdemes szőnyeg alá söpörni bizonyos témaköröket, azok igenis megállják helyüket a színpadon.

Fotó: Szegedi Szabadtéri Játékok - Tari Róbert

Merész téma, mégis bombasiker. A helyszín egy bevásárlóközpont, ahol négy különböző, 50-es hölgy találkozik egy laza délelőtti shoppingolás során. Beszélgetnek, egyre felszabadultabbak, és miközben felpróbálják a ruhaosztály darabjait, minden apró titkukat felfedik. Mindezt pedig énekelve teszik meg: a nyolcvanas évek világslágerei csendülnek fel – persze, a témához igazított, átírt szöveggel. A darab erőssége a humorában rejlik, ez teszi lehetővé a komoly témák közötti könnyed lavírozást.

Fotó: Szegedi Szabadtéri Játékok - Tari Róbert

Bank Tamás, a Játékszín igazgatója nem bízta a véletlenre – a hazai színházi paletta nagyágyúi lépnek színpadra. A szereposztásban feltűnik Hernádi Judit, aki “A profi” szerepében komikusi vénáit tudja remekül megcsillogtatni. Falusi Mariann játssza “A vegát”, jellegzetes énekhangja kiválóan betölti a teret. Tóth Enikő alakítja meggyőzően “A celebet”, Szőlőskei Tímea pedig “A hátébé” karakterét ölti magára – az est legerősebb játékát ő hozza.

A darabot Bereczki Zoltán állította színpadra, a koreográfiákat pedig Tallós Andrea készítette el. A LED-falakkal tarkított díszletet, valamint a formabontó jelmezeket Kovács Yvette Alida tervezte, a slágerek magyar szövegeiért pedig Galambos Attila, Bach Szilvia, Lombos Márton és Náray Erika felelt.

Fotó: Szegedi Szabadtéri Játékok - Tari Róbert

A produkció végét hatalmas ováció és álló vastaps zárta – sőt, néhányan még táncra is perdültek a zárószámok alatt. Egyáltalán nem csodálkoznánk rajta, ha jövőre is műsorra kerülne az Erzsébet-liget fái alatt a nagysikerű musical.


A cikk szerzője: Bondor Ferenc

2023. 07. 09.

Holdvilágos éjszakán - Szegedi Szabadtéri Játékok 2023.

Holdvilágos varázslat a Szabadtéri színpadán


Ha valaki azt mondaná nekem, hogy semmit se tud az operáról és az operettről, akkor azt mondanám neki, hogy nézze meg a Holdvilágos éjszakán gálaestjét. Csak pár óra, és az ember tökéletes bevezetőt kap ebbe a csillogó és szórakoztató világba. És a végén valószínűleg maradni is akar… 


Strauss: A denevér - Pezsgőtercett


Az már hagyomány ugyan, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok repertoárjában opera és operett is szerepel, de az alkotók most csavartak egyet a programon, ugyanis egy darab helyett megkaptuk szinte az összeset. (Vagy legalábbis egy igencsak gazdag kínálatot.)


Nagyratörő terv, mondhatnánk, de csak az nyerhet nagyot, aki nagyot is álmodik. Barnák László, az est rendezője, merhetett és nyerhetett. 


Lehár: A víg özvegy - Vilja-dal (Rácz Rita)


Már a kezdés is igencsak erős: a Parasztbecsület nyitányát követően a darab húsvéti kórusa (jelen esetben a Szegedi Szabadtéri Játékok énekkara) szó szerint az egekbe repíti a nézőket a fogadalmi templom lépcsőjén. A további menüt tanulmányozva mindenki találhat magának kedvére valót: elhangzanak olyan közönségkedvencek, mint a Nessun dorma (Turandot), a Csincsalavér (Mágnás Miska), a Pezsgőtercett (A denevér) vagy a Szép város Kolozsvár (Marica grófnő), de az est folyamán olyan ínyencségeket is felszolgálnak, mint például Kunigunda dala Bernstein Candide-jából.


Bizet: Carmen - Torreádor dal
(Haja Zsolt, Dobrotka Szilvia, Máthé Beáta, Rácz Rita)

Ráadásul nem csupán a dalok, de fellépők tekintetében is izgalmas estének néztünk elébe: a szegedi operatagozat énekművészeinek megszokott brillírozása mellett országosan és világszerte elismert vendégművészek (Vadász Zsolt, Ádám Zsuzsanna, Rácz Rita és Haja Zsolt) is városunkba látogattak elkápráztatni a nagyérdeműt.


A vendégművészekkel kapcsolatban érdekesség, hogy nem csupán tehetségük okán esett (méltán) rájuk a választás, hiszen szinte  mindannyian kapcsolódnak valahogy Szegedhez. Az este karmestere, Cser Ádám például városunkban nőtt fel, Ádám Zsuzsanna és Rácz Rita szopránok pedig kezdőként mindketten itt debütáltak. Utóbbi ezúttal férjét, a neves bariton Haja Zsoltot is bemutatta a szegedi nagyérdeműnek, így az Óraduett (A denevér) évődését például egy valódi házaspár előadásában hallgathattuk meg. 


Cser Ádám vezényel

A szemfüles olvasó valószínűleg már kiszúrta, hogy itt bizony széles skálán mozognak a helyszínek és a témák, nem kis fejtörést okozva egy tapasztalt szcenikusnak is. Az ötletes installációkkal és Vámos Zoltán hangulatos LED-vetítéseivel azonban ez a probléma is huszárosan megoldódott. 


De kimaradt még valami, ami nem is említést, hanem egyenesen méltatást érdemel: a tánckar és Hajdu Anita koreográfiája. Kicsit talán elfogult vagyok, de amilyen könnyedséggel, ügyességgel és örömmel a tánckar ezt a közel három órát végiglejtette, az valóban szemet gyönyörködtető. 


Az öröm egyébként nemcsak róluk, hanem az énekesekről is sugárzott. Hiába, ezen is látszik, hogy a műsort valóban kiválóan sikerült összeválogatni, hiszen mindenki élvezettel dolgozott rajta. 

Szirmai-Bakonyi-Gábor: Mágnás Miska
(Vajda Júlia és a tánckar)

És mivel az öröm ragadós, jól tette az, aki péntek este a Szegedi Szabadtéri Játékok gálaestjét választotta, mert olyan varázslatban lehetett része, amire igenis nagy szükség van manapság.


Aki pedig nem hiszi, az járjon utána: az este programja, valamint az alkotók részletes névsora itt olvasható.


A cikk írója: Szabó Anna

Képek: Szegedi Szabadtéri Játékok - Tari Róbert


Gengszterek

Maffia sztepp Mindig felüdülés egy kuriózummal találkozni a Szegedi Nemzeti Színház műsorában; valami olyannal, ami más, mint a többi előadá...