Tragikus sors ihlette csodálatos dallamok
Az évad első operabemutatójaként került sor október
20-án Giacomo Puccini Manon Lescaut című művének premierjére a Szegedi Nemzeti
Színház Nagyszínházában. A grandiózus produkció érzelmekkel, szenvedélyességgel
és áradó dallamokkal teli sodrással várja a műfaj kedvelőit.
A Manon Lescaut az olasz operaszerző egyik
legismertebb alkotása, mely már 1893-as debütálásánál hatalmas sikert aratott a
közönség soraiban. A mester újító szándékaként a recitativókat a későbbi
„Puccini-parlandonak” nevezett énekbeszéd váltotta fel. További érdekessége a
darabnak, hogy hét szövegíró (Marco Praga, Domenico Oliva, Luigi Illica,
Giuseppe Giacosa, Giulio Ricordi, Ruggero Leoncavallo) közös munkájának
tekinthető az elkészült librettó, amely Antoine Francois Prévost d’Exiles Manon
Lescaut és Des Grieux lovag története című regénye alapján született meg. A
librettisták alaposan átdolgozták az eredeti sztorit, karakteresebb és
egységesebb figurákat alkottak meg.
Renato de Grieux lovag élete hirtelen teljesen
felfordul, amikor megpillantja egy postakocsiból kiszállni a fiatal és gyönyörű
Manon Lescaut-t. A kibontakozó románc közepette azonban a lány bátyja éppen apácazárdába
szeretné kísérni húgát, de némi pénzért cserébe inkább eladja őt egy öreg
adóbérlőnek. A lovag ezután megszökteti Manont – a gazdag úr legnagyobb
bosszúságára. A cselekményről ennyit érdemes röviden elárulni, azonban az
leszögezendő, hogy nem kevés bonyodalom jellemzi a négy felvonásos történetet.
A címszerepet kettős szereposztásban Ferenczy Orsolya
és Máthé Beáta, a lovagot pedig Tötös Roland, valamint Turpinszky Gippert Béla
alakítja és énekli. Mind a négy művész kiválasztása telitalálat volt a
karakterekre. Lescaut-t a helyi operatagozat kiváló baritonjai, Szélpál
Szilveszter és Réti Attila jelenítik meg. Geronte di Raviorként tér vissza
szegedi deszkákra Cseh Antal, illetve Kőrösi András ármánykodásának lehetünk
tanúi a másik szereposztásban (akit a szerencsések akár az augusztusi Ezeregy
éjszaka world-musicalben is láthattak). A hősszerelmes segítőjét Decsi András
és Beeri Benjámin hozza, további szerepekben pedig feltűnnek a színház
énekművészeinek fiatal tehetségei.
A rendezésért és a koreográfiáért Juronics Tamás felelt,
akinek nem ez az első tapasztalata a műfajjal – a szegedi közönség láthatta már
színpadra állításában többek között a Traviatát és a Rigolettot is. Koncepciója
szerint a sztori egy semleges korban játszódik, amely egyaránt megfelelhet az
opera korszerű és a modern játszási módjait kedvelő rajongók számára. Az
azonban újdonság, hogy most először a díszletek is a Kossuth-díjas rendező elképzelései
alapján valósultak meg. Kiemelendő, hogy ritkán látni ennyire impozáns
operadíszletet vidéki teátrum deszkáin (a szűk büdzsé ellenére!), Madarász
Madár János világítástervező profi munkája pedig pazarul kiegészíti a
látványvilágot. A káprázatos jelmezek Bianca Imelda Jeremias munkáját dicsérik,
a Szegedi Szimfonikus Zenekart Dobszay Péter és Kardos Gábor vezényli lendületesen.
A monumentális és lenyűgöző művet decemberig több
alkalommal láthatják a bérletes nézők, viszont színre kerül bérletszünetben is
– így senkinek nem kell aggódnia, ha netalán nem jutna időben jegyhez. Azonban
nem érdemes várni a vásárlással, mert nagy érdeklődés övezi a szegedi operaélet
újabb kiváló produkcióját.
A cikk szerzője: Bondor Ferenc
Fotók: Zsiros Aliz
