2023. 04. 14.

A kalóz

Zászlóra tűzve

Magyarországon először látható színházi előadás formájában Verdi méltatlanul elfeledett operája A kalóz. Noha az olasz zeneszerző igen felkapott, műveiben rendszeresen lehet része a szegedi közönségnek is, mégis A kalóz című szerzeményéhez 175 éven keresztül másik országba kellett vándorolnia annak, aki nem csak hallani, hanem látni is szerette volna a cselekményt.


Pedig azok az olasz dallamok!
Nagy kérdés, hogy vajon A kalóz ritmusai, hogy nem lettek olyan populárisak, mint a Maestro más felkapottabb alkotásaiban elhangzottak, ahogyan például a Traviata reklámokból is visszaköszönő melódiája. Olaszos temperamentummal megáldott, sodró zene jellemzi ezt is.

Ugyanakkor mégis van, ami indokolhatja egy komplett színházi darab erre az operára építésének mellőzését, mégpedig a feltagoltsága. Ugyanis képek összekapcsolásából tevődik össze a teljes előadás. Gyakorlatban pedig ez úgy néz ki, hogy lemegy egy jelenet, minden tökéletes volt, kezdjük beleélni magunkat a történésekbe, majd függöny, pár perc várakozás, átállás, és jön a következő jelenet, szinte felmerül az érzés, hogy mindjárt bemondják a szlogent, hogy a reklám után folytatjuk, de itt nincs reklám a vörös függönyre vetítve.
Ha ettől a darabosságtól el tudunk tekinteni, máris egy mozgalmas, akciódús, és érdekes művel állunk szemben, amit valóban érdemes minden operarajongónak a listájára tűzni.


Göttinger Pál, nem először ül a szegedi színház rendezői székébe, legutóbb a Bohémélet illetve a Dido és Aeneas valamint a Négyhangú Opera közönségét kápráztatta el. Friss meglátásai, látványos színpadi kompozíciói ezúttal is színvonalas darabot teremtettek a nézők számára. A mű történetében rejlő lehetőségek maximálisan ki lettek aknázva, jól felépített jeleneteket láthatunk egy kalóz sorsáról, történésekkel, akciókkal, valósan megrendezett részletekkel, nem csupán eléneklik a történteket.


Corrado (Tötös Roland) kalózként szeli a hullámokat, de mindig várja haza kedvese, Medora (Máthé Beáta/ Kónya Krisztina). Egy nap azonban Seid pasa (Szélpál Szilveszter) fogságában találja magát, ahol Gulnara (Ferenczy Orsolya) a háremhölgy szerelmének célpontjává válik. Mi lesz Corrado sorsa, és melyik nő érzelmei fogják befolyásolni a sorsát? A színházban kiderül.


A szereplők eleven érzelmeket visznek a színre, színészi játékuk tökéletesre lett formálva. Hangjuk csillogásához pedig ezúttal sem fér semmi kétség. Az olasz nyelvű szöveg kiérthetősége ezúttal lényegtelen, hiszen magyar felirattal követhetjük a fordulatokat, az átlag néző ilyenkor csak hátradőlve élvezi a fülének csengő olasz szótagokat. 


A fellépők listáját gyarapítja a tánckar és az énekkar, hol kalózként, hol háremhölgyként tűnnek fel, szinesítve a képet, és mozgalmasabbá téve a látványt. A kitűnő hangzást pedig a Szegedi Szimfonikus Zenekar biztosítja. A koreográfus Hajdu Anita, a dirigens pedig Dinyés Dániel.


Tóth Kázmér díszlete és Celényi Nóra jelmeze egy igazi mesevilágba repít minket. Betekintést nyerhetünk egy szerájba, a legfinomabb szobától kezdve, a legzordabbig, hol a háremhölgyek varázsolnak el minket, hol pedig Corradot látjuk láncra verve, és mindeközben a hajóvitorlak csak jönnek és mennek. 
Ahogy változik a tenger morajlása úgy változik a szereplők sorsa is, sosem tudhatják mit hoz a következő hullám.


A cikk szerzője: Faragó Vivien
Fotók: Zsiros Aliz

Gengszterek

Maffia sztepp Mindig felüdülés egy kuriózummal találkozni a Szegedi Nemzeti Színház műsorában; valami olyannal, ami más, mint a többi előadá...