Musical Spielbergtől?
Hatalmas élményt nyújthat Steven Spielberg West Side Storyja. Aki ismeri és szereti a történetet, Leonard Bernstein legendás dallamait, vagy az 1961-es, Oscar-díjas Jerome Robbins- Robert Wise filmet, garantáltan nem csalódik.
Számos hazai színházi adaptációban is feldolgozták már a művet, a Dóm téren 2000-ben Kerényi Miklós Gábor, majd 2012-ben Juronics Tamás rendezésében a Szegedi Nemzetiben játszották, a tavalyi Szabadtéri évadban pedig Alföldi Róbert vitte a hatalmas színpadra.
Számos hazai színházi adaptációban is feldolgozták már a művet, a Dóm téren 2000-ben Kerényi Miklós Gábor, majd 2012-ben Juronics Tamás rendezésében a Szegedi Nemzetiben játszották, a tavalyi Szabadtéri évadban pedig Alföldi Róbert vitte a hatalmas színpadra.
A történet a már jól bevált Rómeó és Júlia továbbfejlesztett változata, ami sosem tud lejárt lemez lenni, jól tudta ezt Spielberg is, amikor ehhez a klasszikushoz nyúlt. Mondhatjuk akár szerencsés egymásra találásnak is!
A rendező ugyanis új dolgokat világított meg, és használt új megközelítést, van ahol komolyabb változtatást is eszközölt, de ez mind hasznára vált a filmnek.
A legalapvetőbb módosítás, hogy a jóöreg Doc, aki a háttérben megbújva, de folyamatos indukálója a cselekménynek, Spielberg feldolgozásában csak említés szintjén van jelen. Helyét nem más, mint Valentina veszi át, aki Doc Puerto Ricóból származó felesége. Külön érdekesség, hogy ebben a szerepben Rita Moreno alakít fantasztikusan, aki az eredeti filmben is játszott, Anitaként. Sőt a Somewhere című dal eléneklése is az ő feladata lett, ami igencsak libabőrösre sikeredett. Egyébként nem csak Rita Moreno az egyetlen, aki mind a két filmváltozat részese lehetett. Már csak hab a tortán, hogy az Akadémia idén Ariana DeBosenak ítélte az Oscar-díjat, Anita szerepéért, csak úgy, mint 62-ben Rita Morenonak.
 |
| kép forrása: http://www.forumhungary.hu/west-side-story/ |
Színészek tekintetében érdekes választásoknak lehetünk a szem- és fültanúi. Már csak azért is, mert nem nagyon akad sok olyan fiatal arc, akik már ismerősként hatnának, kivéve a főszereplő, Tonyt, Ansel Elgort ígéretes alakításában. Az ének és tánc tudása minden szereplőnek lehengerlő, ilyen tekinteteben nincs hiány. A két banda tagjainak viszont el lehetne képzelni, akár más szereposztást is, egymás között, egyik-másik figura talán jobban állt volna, másik szereplőnek.
Nem mehetünk el szó nélkül a forgatókönyvíró mellett sem, hiszen nem kisebb tekintélyről beszélhetünk, mint az Angyalok Amerikában című művével befutó Tony Kushner.
 |
| kép forrása: http://www.forumhungary.hu/west-side-story/ |
Janusz Kaminski operatőri munkája magával ragadó. Egyszerre van jelen az eredeti film benyomása, ismert képei, mégis modern lebilincselő technikával, és látvánnyal, a mai kor versenyébe illően. Méltó tulajdonosa már két Oscar szobrocskának, idei jelöléséért is megérdemelte volna.
Ha már a szakmai díjaknál tartunk, Spielberg sem szűkölködik azokban, ahogyan jelölésekben sem. Nevét mindenki ismeri, az általa rendezett filmeknél borítékolható a díjeső. A West Side Story mindeddig 67 filmes szakmai díjat mondhat magáénak.
Olyan apró finomítások teszik teljesebbé a zenei élményt, illetve a látványt, ami szintén előnyös ráncfelvarrást jelentett az eredeti filmhez képest. Justin Peck koreográfus adott egy modern lendületet az amúgy is mozgalmas koreográfiának, és ezzel odaszegezi a tekinteteket a képernyőre, eszünk ágában sincs táncos jelenet közben nyomkodni a telefonunkat, úgy beszippant.
Ezt a tényt fontos kiemelni, mert a film hossza 156 perc, amit valljunk be manapság még a legkitartóbbaknak is kihívás mozdulatlanul végigülni. Lehet, hogy napjainkban, amikor a fiatalok körében még a 3 perces videó is hosszú, nem kifizetődő közel 3 órás filmeket előállítani, de ha egy módja van annak, hogy ilyen régi kincsek, mint a West Side Story újra előkerüljenek, esélyt adva arra, hogy talán a következő generáció is megismerje, akkor ez a film az.
Olyan apró finomítások teszik teljesebbé a zenei élményt, illetve a látványt, ami szintén előnyös ráncfelvarrást jelentett az eredeti filmhez képest. Justin Peck koreográfus adott egy modern lendületet az amúgy is mozgalmas koreográfiának, és ezzel odaszegezi a tekinteteket a képernyőre, eszünk ágában sincs táncos jelenet közben nyomkodni a telefonunkat, úgy beszippant.
Ezt a tényt fontos kiemelni, mert a film hossza 156 perc, amit valljunk be manapság még a legkitartóbbaknak is kihívás mozdulatlanul végigülni. Lehet, hogy napjainkban, amikor a fiatalok körében még a 3 perces videó is hosszú, nem kifizetődő közel 3 órás filmeket előállítani, de ha egy módja van annak, hogy ilyen régi kincsek, mint a West Side Story újra előkerüljenek, esélyt adva arra, hogy talán a következő generáció is megismerje, akkor ez a film az.
Ez a feldolgozás nagyon sok mindenben változott eredetihez képest, szinte egy olyan új film született, amely nyomokban tartalmazza az eredetit is.
