Jött, látott, győzött
Hazatért az Elisabeth
Lévay Szilveszter és Michael Kunze Elisabeth című, Erzsébet királyné életét bemutató musicaljét az 1992-es ősbemutató óta hatalmas érdeklődés övezi Németországtól Litvánián át egészen Japánig. A Budapesti Operettszínházban több felújítást is megélt az előadás, 2019-ben pedig Győrben is színpadra került. Az újabb bemutatóra egészen 2021 októberéig kellett várni, ekkor tűzte műsorára a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház a kuriózumnak számító darabot, mely most a szegedi deszkákon is bemutatkozhatott.
Musicalt bemutatni manapság szerencsés dolog – biztosra vehető a siker. Az Elisabeth esetében ez hatványozottan igaz, viszonylag ritkán játszott darab hazánkban, ráadásul a Sisi-kultusz ma is erősen jelen van a köztudatban. Film és Netflix-sorozat is készült a császárné életéről, a Magyar Nemzeti Múzeum pedig vándorkiállítással emlékezett meg róla – tavaly a Móra Ferenc Múzeumban is nagy sikerre tett szert a látogatók körében.
A Szegedi Szabadtérin, majd az Operettszínházban, Kerényi Miklós Gábor által 1996-ban színpadra álmodott változat megalapozta a mű magyarországi utóéletét, sokan mai napig nem tudnak elvonatkoztatni az akkor legendássá vált rendezéstől és szereposztástól (főbb szerepekben Janza Kata, Szabó P. Szilveszter, Mester Tamás, Sasvári Sándor és Molnár Piroska voltak láthatóak). Ezért is tekinthető nagy vállalkozásnak az új verzió, hiszen a rendező, Szente Vajk víziójának köszönhetően új látványvilágot és értelmezést kapott a darab.
Az első felvonás nyitánya erős kezdéssel szippantja be a nézőt: Erzsébet királyné gyilkosa, Luigi Lucheni szelleme tárja fel a múltat. Megelevenednek előttünk Elisabeth életének legfőbb alakjai, majd maga a Halál, Sisi szerelmese. Lucheni a darab narrátoraként mesélni kezdi Erzsébet történetét.
A korábbi verziókkal ellentétben itt a címszerep ketté lett osztva. A fiatal Sisi alakját Kovács Gyopár és Bori Réka ölti magára, míg az idősebb császárnét Polyák Lilla alakítja. Nem a leghálásabb feladat, hiszen a karakter kettévágása megakasztja a szerepív felépítését. Ez az akadály azonban nem jelent problémát számukra, mindhárman tökéletes játékot nyújtanak. A császárné versei alapján „megalkotott” Halált ezúttal Koltai-Nagy Balázs játssza, az est egyik legnagyobb tapsát megérdemelten ő kapja. Az anarchista Lucheniként Szemenyei János és Serbán Attila látható, akik kihozzák a legtöbbet a karakterből, hibátlan stílusérzékkel adják elő dalaikat. Az osztrák császárt, Ferenc Józsefet Orth Péter, a felette basáskodó Zsófia főhercegnőt Märcz Fruzsina formálja meg. Varga-Huszti Máté Rudolf főherceg lelki vívódásait kelti életre, Szabó Dorottya pedig két karaktert is magára ölt – látható Sisi nővéreként és egy bécsi bordélyházat üzemeltető madameként is. További szerepekben a kecskeméti teátrum társulatának és énekkarának tagjai tűnnek fel, a színház zenekarát Druck Péter vezényli lendületesen.
A rendező számos új ötlettel állt elő, amelyek közül van néhány igazi meglepetés (például Zsófia jégkirálynőként való ábrázolása), de ezek az innovációk remekül szolgálják a karakterek motivációit és jellemfejlődéseit. Megjelenik Rudolf trónörökös szerelmi háromszöge a feleségével, Stefániával és a szeretőjével, Vetsera Máriával, de Erzsébet és Andrássy Gyula levelezése is megmutatkozik a színpadon. Túri Lajos Péter dinamikus koreográfiái pazar lendületet kölcsönöznek a produkciónak, de szemet kápráztatóak továbbá a Kovács Yvette Alida által tervezett jelmezek, valamint Rákay Tamás díszlete is.
Az előadás végi katarzis elmaradhatatlan, nem különben a hosszú percekig tartó vastaps. Egy nyugdíjas csoport felől ez hallatszik a kijárat felé vezető úton: „bárcsak engem is ilyen Halál vinne el”.
Fotók: Vallyon Veronika- @kmst
