Addig jár a kútra…
Október 13-án mutatták be Heinrich Von Kleist Az
eltört korsó című vígjátékát a Szegedi Nemzeti Színház Kisszínházában. A
darabválasztás jó ötletnek bizonyult – az intim és bensőséges tér remek
lehetőséget tud biztosítani a színészek számára, aktualitásából pedig mit sem
vesztett a mű.
Egy vidéki bíróság legújabb perének lebonyolítására
készül, mely során az éjszaka elkövetett korsótörés elkövetőjét próbálják meg lefülelni.
Azonban váratlan „csapásként” megjelenik egy törvényszéki tanácsos, akinek
jelenléte szükségessé teszi az ügy szabályos lebonyolítását. A bíró egyre furcsábban
viselkedik, a tanúk által vallott igazságok, féligazságok és hazugságok pedig
csak tovább bonyolítják a szálak kibogozását. A történet végére azonban fény
derül a bűnös kilétére, de semmi sem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik…
Kinek van igaza? Egyáltalán létezik-e igazság?
Az eltört korsó különleges alkotás több szempontból
is. A szerző fogadásból írta, többi darabját véresen komoly drámaiság jellemzi,
erre az egyre lehet a legvígabb jelzőt ráhúzni – még akkor is, ha nem tűzi ki
céljául a felhőtlen kikapcsolódást és humorbombák eldurrogtatását. Vígjáték
jellegét leginkább a karakterek karikaturikus és groteszk ábrázolása adja, de néhány
ötletes poént azért a rendező, Koltai M. Gábor is beleszőtt a sztoriba.
Nem kis kihívás színre vinni a művet. A rendező egy
nagyon érdekes, kissé mai, ám szocialista jegyeket magán viselő korban képzeli
el a történet kifutását. Ezt remekül alátámasztja Vereckei Rita látványtervező
vizuálja – az előadás egyik nagy erősségét a díszlet remekbe szabottsága adja.
A 19. században íródott alkotás dramaturgiájában természetesen
kellett kisebb-nagyobb változásokat eszközölni, hogy még inkább átüssön
aktualitása. Így kerül például Ádám bíró asztalára egy Európai Uniós zászló
vagy euróról van szó, ha fizetőeszközökről beszélnek a szereplők. A háromórás
játékidő mégis megmarad, az első felvonás kevésbé mozgalmas jelenetei után a
második felvonás egyenesen berántja a nézőt – csak úgy hemzsegnek a jobbnál
jobb rendezői megoldások és drámai alakítások.
Polák Ferenc végzős színészhallgató játssza Waltert vendégművészként,
aki újonnan csöppen bele a bíróság ügyleteibe. Gömöri Krisztiánnak nehéz dolga
van Ádám bíróként: szinte el sem hagyja a színpadot, állandóan sántítania kell,
mégis erős karakterábrázolást nyújt. Rédei Roland Licht írnokja leginkább a
háttérből figyeli a szálakat, mégis már a történet elején sejti, hogy ki lehet
a tettes. Molnár Erika Mártaként próbálja kibogozni a bűnös kilétét, egyetemben
Ottlik Ádám Tócsa Vitusával, aki leginkább fia bűntelenségét próbálja bizonygatni.
A vőlegény, Ruprecht szerepében László Gáspárt láthatja a nagyérdemű, Ács Petra
Éva alakítását pedig az est egyik legerősebb játékaként lehet elkönyvelni. Üde
színfolt Vajda Júlia takarítónőként való megjelenése (az egyik jelenetben még
dalra is fakad!), nem különben Tánczos Adrienn, aki Brigitta szerepében szerez
néhány komikus pillanatot. Hajdu Róbert biztonsági őre apró gegekkel tűzdeli
meg az előadást, a legdrámaibb pillanatokba is belecsempész egy kis humort.
Az eltört korsó decemberig több alkalommal is színre
kerül a Kisszínházban, érdemes minél hamarabb beszerezni rá a jegyeket. Nem
könnyű néznivaló, mégis mindenkinek ajánljuk, aki szeretne egy kósza pillantást
vetni a mai valóság görbe tükrébe.
A cikk szerzője: Bondor Ferenc
Fotók: Zsiros Aliz
