Vízkereszt, vagy amit akartok

Shakespeare nem vész el, csak átalakul

Két évadon át a Sok hűhó semmiért, sikert aratott a Szegedi Szabadtéri színpadán. Idén a Vízkereszt, vagy amit akartok nyerhette el a közönség bizalmát. Ráadásul már az is napvilágot látott, hogy a jövő évadban, Shakespeare tollából legjobban ismert Rómeó és júlia kerül színre. Ugyan ez a fokú népszerűség nem csak az író érdeme! Bizony ezek a színdarabok az eredeti mű alapjaiból már keveset tartanak meg. Persze, ízlések és pofonok, de egy kor-, és szöveghű Shakespeare drámára aligha lenne érdeklődés. Mi kell a közönségnek? Nevetés, szórakozás, ezt meg lehet oldani jó érzékkel és igényesen is.

Szóval nincs más hátra, mint egy modern, egyedi feldolgozás.
Nádasdy Ádámnál például aligha lehet találni alkalmasabbat, az ólomsúlyú szövegek felfrissítésére. Az előadás könnyen követhetőségét az is biztosította, hogy a hosszabb monológok mellett is számos humort tartalmazott, legyen szó ízes beszólásokról, vagy épp helyzetkomikumokról. Béres Attila rendezése emlékezetessé vált. Nagy segítségére volt még ebben a díszlet is, amit Horesnyi Balázs tervezett. Ugyanis egyedülálló módon a teljes színpadot homok fedte, és rajta homokvárként magasodott Shakespeare arcmása.

Neves színész névsor került a színlapra. Egymást követték a nagyobbnál, nagyobb nevek, és nem is okoztak csalódást. Ha több nézőt is vonzott az ismert művész sereg, nem hiába. Érdekesség viszont, hogy Béres Attila nem csak a bevált budapesti színházak társulataiból válogatott, hanem anyaszínházából, a Miskolci Nemzeti Színházból, valamint másik vidéki színházakból, talán a nagyközönség számára kevésbé ismert szereplőket vonultatott fel, így a szegediek számára is feltűnhetett néhány ismert arc. Kiemelkedő és a darabban jelentős alakítást nyújtott Alföldi Róbert. A teljesség igénye nélkül meg kell még említeni Bodrogi Gyulát, aki nélkül egy színfolt hiányzott volna a színpadról. Elek Ferenc szintén felejthetetlen volt, csak úgy, mint Szikszai Rémusz.

A meseszerű fordulatokkal tűzdelt történetet, zenei betétek tették valóságosabbá, és különlegesebbé. Az aláfestések illetve a dalok az érzelmek húrjain játszottak, így alátámasztva a mű emocionális tartalmát. Hiszen a cselekmények mozgatórugója nem volt más, mint a viszonzatlan szerelem. A zeneszerző Kovács Márton volt, aki egyben a Szakértők zenekar vezetője is. Az együttes képviselte a folklór vonalat, illetve volt egy jazz szekció is, Szőcs Artur irányításával. A zenei csemege díszítése pedig a cselló kvartett volt.

Három fontos szempontból kiemelkedő előadást rendezett Béres, egy nem elhanyagolható látványvilágba. Először is mértékkel modernizált, pörgős szöveg, maradandó színészi alakítások, és magával ragadó zeneiség.