Szabadság, szerelem - Petőfi a vitéz

Dobog a csizma, pereg a rím

Január elsején lesz 200 éve, hogy megszületett Petőfi Sándor, így az ő emlékévének fényében is tekinthetünk a Szegedi Szabadtéri Játékok 2022-es Dóm téri évadát indító előadásra, a Szabadság, szerelem - Petőfi a vitéz címet viselő tánc-szín-játékra. 

Nem idegen a szabadtéri közönségének Zsuráfszky Zoltán, és Zs. Vincze Zsuzsa kettőse, 2019-ben a Hullámzó világgal vitték színpadra, a néptánc elemek legjavát, ezúttal sem lesz ez másként.

A több száz szereplőt felvonultató nagyszabású produkcióban a Magyar Nemzeti Táncegyüttes lép színpadra, a Szeged Táncegyüttes és a Tiszavirág Táncegyüttes gyermektáncosainak közreműködésével.

Petőfi Sándor rövid, de annál tartalmasabb életútja mindenki számára ismerős, iskolai tanulmányainknak kötelező eleme volt a János vitéz, és más versei, és az iskolai ünnepségeken rendre a “kis Petőfik” szavalják a Nemzeti dalt. Költőnk egyszerre szimbóluma a költészetnek, és a forradalomnak egyaránt.

Az előadás tulajdonképpen Petőfi életútját vezeti végig, versein keresztül, a tánc nyelvével megfogalmazva.
Az első felvonás rögtön a kis Petrovics Sándor megszületésével, és annak örömünnepével  kezdődik, a hideg, havas tájat megjelenítő vetítésekkel, és jelmezként vastag szörmékkel megjelenítve. Majd később maga Petőfi (Herczegh Péter) narrálja saját életútját verseivel, évszakokon és tájakon sodródva, egy igazi mesélővé válik, és a színpad pedig egy mese színhelyévé. A János vitéz varázslatos világa is a szemünk elé tárul, látványos képekben idézik meg Tündérországot, vagy a sötétség országát, fondorlatos táncot járó boszorkányokkal.
A második felvonásban már a vidéki látképből a nagyvárosba csöppenünk, egyenesen a szalonok fényűző táncos báljaiba, a keringő és palotás kecsességébe. A sorsfordító Pilvax kávézó jelenete kihagyhatatlan egy Petőfi életútját bemutató előadásból, csak úgy, mint a Nemzeti Múzeum képe kivetítve, vagy úgy mint ahogy maga a csata, a szabadságharc megjelenítése miközben a Nemzeti dal szól.

Nem csupán a színpadi szereplők száma kimagaslóan magas, hanem azok jelmezéi is. Minden jelenetet megkülönböztetnek a táncosok ruháival, és mindig újabb kollekciót láthatunk. Minden évszaknak, vagy táncnak megfelelő népviseletet, vagy éppen huszárokat, boszorkányokat, vagy tatárokat ábrázoló jelmezt. Igazi kavalkádot jelentenek a színpadon ezek a színes, korhű ruhák Zs. Vincze Zsuzsa tervezésében.

A díszletet Tóth Kázmér tervezte. Funkciójában kiszolgálja a táncos produkciót, látványában, pedig állandó alapot szolgáltat a háttér vetítéseknek a tervezett varázsdoboz. A díszletelemeket Petőfi különböző korszakainak versei díszitik, olvasható rajta például a Nemzeti dal, az Alföld, a Merengés, és a Füstbe ment terv is.

Érdemes megemlíteni azokat is, akik a talpalávalót biztosítják. Papp István Gázsa vezetésével szól az élő zene, megspékelve a színpadi hangulatot.

A Szabadtérin már hagyománynak számít, hogy évről-évre helyet kapjon a tánc is az óriás színpadon, helytálló, hogy ezúttal Petőfi Sándornak emelnek ilyen emléket a Dóm téren az évfordulója alkalmával.