2024. 07. 02.

Szabadtéri szösszenetek IV. - Az Őrült Nők Ketrece

Űzött őrület


Június 28-án és 29-án tekinthette meg a szegedi közönség a Jean Poiret színdarabja alapján készült, Jerry Herman és Harvey Fierstein nevével fémjelzett Az Őrült Nők Ketrece című előadást. A darabot a Kultúrbrigád alkotógárdája álmodta színre az Újszegedi Szabadtéri Színpadon. Noha néhány évvel ezelőtt már látható volt a dél-alföldi városban, azonban ismét hatalmas érdeklődés övezte a produkciót, hiszen mindkét estére rekordidő alatt kelt el az összes jegy.

Az eredeti prózai mű gyorsan népszerűvé vált az ősbemutatót követően Franciaországban, köszönhetően humorának, karaktereinek és az általuk megjelenített fontos társadalmi témáknak. Az első filmadaptáció 1978-ban készült el a színdarab alapján, amelyet Édouard Molinaro rendezett. A film szintén nagy sikert aratott, így nem is volt kérdés, hogy a történetet musical formájában is feldolgozzák. A premiert végül 1983-ban tarották a Broadwayn, azóta tart Az Őrült Nők ketrece világhódító körútja. Magyarországon először 1991-ben a Fővárosi Operettszínházban volt látható, hatalmas színészlegendák (Haumann Péter, Felföldi Anikó, Lehoczky Zsuzsa, Csere László) tolmácsolásában. Ezt követően több vidéki teátrumban is bemutatták, 2014-ben pedig új köntöst kapott a mű Alföldi Róbert rendezésében, mely azóta is a Kultúrbrigád repertoárjának alapköve.

Az Őrült Nők ketrece Saint-Tropez-ban, egy híres drag klubban játszódik, amelyet Georges vezet. A szórakozóhelyen élettársa, Albin (művésznevén Zaza), a fő attrakció. A fő konfliktust az adja, hogy Georges fia, Jean-Michel, bejelenti, hogy eljegyezte egy konzervatív politikus lányát. Anne szülei meglátogatják őket, Jean-Michel pedig arra kéri édesapját, hogy rejtsék el Albin személyiségét. Albin először megsértődik, de végül beleegyezik, hogy segítsen a fiatal szerelmeseknek.

A világhírű musical páratlan szereposztásban mutatkozott be Újszegeden. A mulatótulajdonos alakját Hevér Gábor ölti magára, míg társát szintén egy nagyágyú, Stohl András kelti életre. Kettejük dinamikus és összeszokott párosa hajtja előre a történetet, hátukon viszik a produkciót majd’ három és fél órán keresztül. Hihetetlenül nehéz feladat, de ez egyik művészen sem tud kifogni. A fiatal szerelmes pár tagjait Kovács Máté és Fodor Boglárka formálják meg, üde színfoltjai az előadásnak. A leendő örömanya szerepét Söptei Andrea kapta, míg az erősen szélsőjobboldali nézeteket valló államférfi karakterét Marton Róbert erős színészi játékkal prezentálja. Nem mehetünk el szó nélkül Fehér Tibor mellett sem, aki az egyik legnagyobb tejfölszerepet alakítja, a cserfes Jacobot. Energikus és humorbombákkal teletűzdelt karakterábrázolása felhőtlen perceket szerez a nézők számára. Nem különben Parti Nóra a közeli étterem tulajdonosaként és Nyomárkay Zsigmond a klub mindeneseként.


Nyári kánikulában és tikkasztó melegben zajlik a produkció az Erzsébet-liget fái alatt, mégis ösztönös hidegrázás fogja el az embert. Potyognak a könnyek – hol a nevetéstől, hol a sírástól. Alföldi remek érzékkel álmodta színre a különleges történetet. Megtalálható benne minden, amit a néző egy jó előadásban keres. Egyrészt nagyon kompakt, dinamikus és lendületéből nem vesztő produkcióról van szó, másrészt igazi érzelmi hullámvasút az, amire befizet a publikum. Stohl például a címadó dalt többször is megszakítja legnagyobb drag queenekre emlékeztető one man showjával, csípős és áthallásos fricskáját egyenes imádja a közönség. A rekeszizmok megdolgozása után pedig rögtön egy szívfacsaró monológ csapja képen az embert. Elég csupán néhány mondat ahhoz, hogy 1200 néző hangos nevetése páratlan gyorsasággal váltson át síri csöndbe.

A Kultúrbrigád alkotógárdája eddigi „törzshelyén” nem tudja tovább játszani a tíz éve futó darabot és teljes repertoárjukat, a független és progresszív színházi vonalat képviselő független társulat nem képes fenntartani önmagát a Margit körúti Átriumban. Annak ellenére, hogy páratlan összefogás és gyűjtés indult a színházlátogatók részéről, a pénzügyi nehézségek és a támogatások hiánya végül felőrölték a vezetőket. A hazai kulturális élet hatalmas vesztesége lenne, ha júliust követően nem kerülne színre sehol hazánkban ez a különleges mű.


Sok mindenről szól ma Az Őrült Nők Ketrece. Az elfogadásról, a szeretetről, a családról. Lélekfacsaró dolog belegondolni, hogy Magyarországon ennek a produkciónak ennyire aktuálisnak kell lennie. Éppen emiatt azonban ritka kincsnek is tekinthető ez az előadás. Egy kezemen meg tudnám számolni, hogy a hazai társulatok közül hányan mernének bevállalni egy ehhez hasonló, formabontó színdarabot és rendezést. Szól olyan dolgokról, amelyekről ma még lehet beszélni, holnap talán már nem. De legfőképp talán azt hangsúlyozza, hogy nem bűn embernek lenni.

A szegedi közönség hosszú vastapssal köszönte meg a művészek és a stáb munkáját, a kijáratot elhagyva pedig gyakorlatilag minden pár és kisebb csoport felől a pozitív élmények őszinte diskurzusa töltötte meg a ligetet. Kell-e ennél jobb visszacsatolás?

Szöveg: Bondor Ferenc
Fotók: Szegedi Szabadtéri Játékok - Tari Róbert

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szabadtéri szösszenetek XII. - Szerelmi bájital

A Szerelemi bájital, ami a poloskák megölésére is jó Könnyedség, humor, báj – ezt kaptuk, amikor megnéztük Gaetano Donizetti Szerelmi bájita...